Feladatok:

• Direkt ügyfélkör építése
• Kampányok önálló koordinálása
• Adatbázis karbantartása

Elvárások:

• Min. 2 éves értékesítési tapasztalat
• Kiváló kommunikációs készség, precizitás
• Önálló munkavégzés, kiváló problémamegoldó képesség

Előnyt jelent:

• Közterületi médiapiac ismerete
• Szakirányú felsőfokú végzettség

Amit kínálunk:

• Fix munkabér + jutalék
• Egyéb juttatások
• Perspektíva egy fiatalos csapatban

Amit várunk: fényképes CV, motivációs levél és fizetési igény megjelölés.

A jelentkezéseket az alábbi címre várjuk: info@kozteruletimedia.hu

A január 25-én megtartott nyilvános tárgyaláson a Peron és az érintett félként megjelent Epamedia úgy érvelt, hogy mivel a pályázat tartalma szerint a kiíró egy szolgáltatást kíván igénybe venni, illetve hasznosítani akarja a felületeit, ezért a BKV-nak közbeszerzést kellett volna kiírnia. A BKV ezzel szemben azt állította, hogy a nyertestől semmiféle szolgáltatást nem vesz igénybe, pusztán bérbe adja felületeinek reklámcélú hasznosítási jogát, a szolgáltató fejlesztéseire pedig nem támaszt tulajdonjogot. A BKV ezt azzal támasztotta alá, hogy a nyertes csupán bérleti díjat fizet a felületekért, és a bérleti díj fejében a nyertes reklámcélra hasznosíthatja. Továbbá fenntartotta azt is, hogy a felületei száz százalékából tíz százalékot fenntart magának közcélú hirdetmények hasznosítására.

A KDB azonban megállapította, hogy a BKV állításával szemben számos olyan pont van a pályázati kiírásban, amely egyértelműen szolgáltatás igénybevételére, üzemeltetésre, rendszergazdai tevékenységre, koncesszióra és tulajdonosi jogok átruházására vonatkozik. A KDB erre a következtetésre a pályázati felhívás tartalmából eredő együttműködési konstrukcióból jutott.

Úgy látja ugyanis a KDB, hogy a pályázati kiírás nem csupán a felületek bérbeadásáról, hanem komplex reklámozási tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás megrendeléséről szól, amelyben nem csupán a reklámhelyek hasznosítása, hanem felületek létrehozása, értékesítési tevékenység ellátása, informatikai rendszer kialakítása is benne van. Ráadásul az informatikai rendszer kialakítása pontosan azért került rögzítésre, hogy a tevékenység szabályszerűségét és hatékonyságát nyomon kövesse, illetve ebből akár több bevétele is lehessen. Ez így egyben azt jelenti, hogy nem csupán a felületeit adja bérbe a BKV, hanem mindennemű hirdetési tevékenység teljes körű lebonyolításának jogát, amely a közbeszerzési törvény hatálya alá esik. A KDB a BKV érveinek egyetlen pontját sem fogadta el.
Jöhet a közbeszerzés
Bár a BKV még fellebbezhet a Fővárosi Törvényszéken (korábban Fővárosi Bíróság) a KDB határozata ellen, jelen esetben mindenképpen közbeszerzést kellene kiírnia egy ugyanilyen tartalmú pályázat esetében.

A korábbiak fényében szinte érthetetlennek tűnik, miért ragaszkodott a BKV a közbeszerzés mellőzéséhez, ugyanis a pályázat kiírása előtt pontosan egy hónappal a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén Tüttő Kata szocialista képviselő már jelezte, hogy szerinte közbeszerzést kellene kiírni a tárgyban. Akkor Bolla Tibor, a BKV vezérigazgató-helyettese a jegyzőkönyv szerint azt válaszolta, hogy több körben közbeszerzési tanácsadókkal is konzultáltak, és az ő véleményük az volt, hogy a pályázat nem volt közbeszerzés-köteles. Hozzátette továbbá, hogy egy közbeszerzési eljárásnál ugyanezeket a feltételeket írták volna ki, mely feltételeknek a vizsgálataik alapján szerinte 6-7 cég biztosan meg tud felelni, sőt megjegyezte: több ilyen cégről is tudnak.

Nem volt több ilyen cég
Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a KDB csupán azt állapította meg, hogy a BKV beszerzése a közbeszerzés hatálya alá tartozik, azt nem vizsgálta, hogy a kiírás a HVG korábbi részletes cikke szerint súlyosan versenykorlátozó.

Mint arról korábban beszámoltunk, a január 13-i nyilvános ajánlattételre mindössze ketten adtak be ajánlatot, a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Publimont, valamint a Simicska fontos emberének tartott Fonyó Károly cége, az Euro-AWK a váci Servitum közterületi céggel közösen. Míg a Publimont nettó 56 millió forintos ajánlatot tett a felületek hasznosítási jogáért, az Euro-AWK-Servitum páros nettó 53 milliósat. Mindkét ajánlat kevesebb volt, mint amennyit a Peron fizet jelenleg a BKV-nak ugyanezen jogokért.
(forrás: Kreatív Online

Már most jegyezze elő Ön is naptárába az idei egyik legrangosabb marketing esemény, az Országos Marketing Konferencia dátumát: 2011. november 15-16.

Ízelítő a „Tudom milyen voltál holnap” c. konferenciából:

• Pletyka vagy kommunikáció
• A jövő fogyasztója
• Médiapiaci trendek
• Álomfejtés
• Mérhető marketing
• Életmód marketing

A lényeg, hogy a vevők döntést, beleszólást követelnek a cégek életébe, fejlesztéseikbe.

A megváltozott helyzet megváltozott magatartást követel meg a cégektől, és új megoldásokat a marketingesektől.

Az MMSZ 2011. évi konferenciája nemcsak ezt a megváltozott helyzetet mutatja be a szakma szemüvegén keresztül,
hanem a létező – és várhatóan lehetséges – új megoldásokat is.

Forrás: MMSZ

Tisztelt Partnereink,
Kedves Kollégák!

A Magyar Közterületi Média Szövetség jelen közleményével szeretné eloszlatni azon félreértéseket és félreértelmezéseket, amelyek a módosított közlekedési törvény kapcsán jelentek meg. A kommunikációs-, reklám-, gazdasági- és szaksajtó jó néhány elemzéssel és helyzetértékeléssel foglalkozott a törvénynek a közterületi reklámozásra gyakorolt hatásaival, jelentősen torzítva a valós helyzetet.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a közlekedési törvény módosítása nem befolyásolja a köztéri reklám lehetőségét és megszokott hatékonyságát.
Amint a törvény tervezete, és később az elfogadott törvény szövege nyilvánosságra került számtalan találgatással és helytelen értelmezéssel találkoztunk. Szeretnénk leszögezni, hogy a törvény egy területen foglal magában a közterületi média iparágra vonatkozóan rendelkezést, mely mindösszesen csak a közterületi reklámeszközök 2%-át érintheti:

A törvény az 1988. évi közúti törvényben foglaltakat, az úttól 50-100 méteres telepítésekre vonatkozó szabályokat erősíti meg, a lakott területen kívülre vonatkozó reklámeszközök elhelyezésével kapcsolatosan. Ezen eszközök nem tartoznak a klasszikus köztéri kampányeszközök közé.

Összességében véve, a törvénymódosítás a köztéri reklámeszközök legfeljebb 2 százalékát érintheti, a Hirdetők közterületi kampányaktivitását nem befolyásolja.

Kérdés esetén kérjük, forduljanak Szövetségünkhöz, készséggel állunk rendelkezésükre.

Kelt: Budapest, 2011. január 13.

Magyar Közterületi Média Szövetség
További információk:
Somogyi Miklós
MKMSZ elnök
Email: miklos.somogyi@mkmsz.hu

Mintegy ezer óriásplakátot szerelhetnek le az elkövetkező években az autópályák, országutak mentén a közúti közlekedésről szóló törvény július elsején életbe lépő azon módosítása miatt, amely a közutak környezetében történő hirdetésekkel kapcsolatos szabályozást szigorítja.

A Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ) bízik abban, hogy a törvény egy hónap múlva várható végrehajtási rendelete enyhítéseket és kivételeket is tartalmaz, s ezáltal kevésbé sújtja a válság után már magára találó közterületi reklámpiacot.

Forrás: világgazdaság

Egy másik fontos marketingjellemző, hogy a hatásmechanizmusok összetettek, azaz a hatások megértéséhez “több kulcs” szükséges. Egyaránt érteni kell valamit a közgazdaságtanhoz, a lélektanhoz, a szociológiához, az antropológiához és természetesen magához az iparághoz is. A magyarázatok – miért sikeres, vagy sikertelen egy marketing akció – ezért sokszor egymásra ellentétesen ható tényezők eredményei (például az árak csökkentése növeli a keresletet, de az alacsonyabb ár gyakran alacsonyabb észlelt minőséggel kapcsolódik össze, így a jó megoldáshoz valamilyen optimalizálásra van szükség).

A marketing harmadik fontos jellemzője – mint ezt sok marketingszolgáltató is tanúsíthatja – hogy mindenki ért hozzá. Megjelenik szemünk előtt a kezdő marketinges, aki kampányt tervez, de sajnos a vállalatvezető is, aki Photoshop-ban rajzolja a vállalati logót. Ez a “népszerűség” és a megfelelő önkontroll hiánya gyakran elbizakodottá teszi a marketinggel foglalkozó vezetőt, vagy munkatársat. Ezért lehet fontos a saját gyakorlatból való kitekintés.

E sajátosságok miatt az olyan oktatási tartalom és módszer kívánatos, ahol nagyon világosnak kell lennie annak miről is beszélünk (v.ö. fogalmak használatában való egyetértés), rendelkeznünk kell a fontos kulcsok legalább többségével (a kreatív emberek ugyanis gyakran elhanyagolják a számokat, a kvantitatív emberek meg unalmas, analitikus megoldásokat szállítanak), továbbá támogatni kell a professzionalizmust, azaz azt, hogy valakinek ne csak egy “tuti” megoldása legyen minden problémára (amit utolsó munkahelyén, vagy internshipen látott.) Eközben izgalmasan, érdekesen és lehetőleg tudományosan kell(ene) oktatni.

Hogy lehetséges-e ez, csak egyes esetekben és helyzetekben, kurzusokban lehet eldönteni és valószínűleg kevés ember rendelkezik az optimális oktatási módszerrel (ahogy a cowboy filmekben mondanák: No Silver Bullet). A jó marketingoktatás beleérző, bevonó és egyben analitikus is. Lépést tart a technológiával, igazodik a befogadók kommunikációs szokásaihoz, de emlékeztet arra, hogy az igazság nem feltétlen egy Facebook kommentben található.

A helyzet természetesen nem reménytelen, hiszen számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy ezt megvalósítsuk. Egyaránt kell alkalmazkodni a felgyorsult kommunikációhoz és a multitaskinghoz, a források változó hihetőségéhez, a vélemények sokféleségéhez és lehetőséget kell kínálni ahhoz, hogy a személyes tapasztalatokat meg lehessen mérni. A marketingoktatás tehát nemcsak az iskolában történik, hanem a közösségben, a munkahelyen, a hétköznapi egyéni tapasztalás révén, de természetesen a könyvek olvasásában is. Az iskola szerepe ettől kezdve inkább szintetizáló és közvetítő jellegű, de ennek alapja az, hogy a résztvevők részt akarjanak venni és a tanár megteremtse ennek lehetőségét és felébressze a szükséges motivációt.

Hol állunk most? A hagyományos marketingoktatásban a tudás fő forrása a tananyag, melynek interpretációja egyutas (előadás), vagy interaktív (gyakorlat) módon történik. Vélhetően ez ma már egyetlen iskolában sem zajlik így, az interaktivitás számos módon növelhető, feladatokkal, esetekkel, projektekkel, prezentációkkal, hallgató választotta projektekkel, vendégelőadókkal, elektronikus források (pl. blogok, tematikus honlapok stb.) bevonásával. A Corvinus Egyetemen például 2010-ben a bachelor marketing szemináriumok a “United Breaks Guitars” Youtube videó megtekintésével kezdődtek. Persze nyilvánvalóan további sok lehetőség nyílik a hálózati hatások kihasználására, az egymástól való tanulás fejlesztésére is, témák elültetésére és az ismerősök közötti kommunikáció előnyeinek kihasználására.

De hogy a technológia támogatta oktatás az egyetlen megoldás-e erősen kérdéses számomra. Egy bölcs tömeghez ugyanis a diverzitás, a heterogenitás, az egyéni vélemények megléte alapvetően szükséges, ezek nélkül ugyanis csak buta tömeg marad. A kihívás abban rejlik, hogy okosabbá tegyük a résztvevőket, akik egyéni tapasztalataikat osztják meg például egy közösségi oldal segítségével. Pusztán megoldások másolása, vagy mások véleményének követése senkit sem tesz okosabbá, ha nincs kellő kritikai érzék, önállóság és felkészültség a befogadóban. A marketing tanár szerepe pedig pont ez lehet, hogy fejlessze és támogassa a kritikus gondolkodást, segítsen a tények interpretálásában. Ez természetesen számára is jelentős előnyöket jelent, ő is sokat tanulhat ebből. S így lehetséges, hogy a felkészült tanár és a felkészült diák jól egészíthetik ki egymást.

Bauer András
A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Tanszékének vezetője

Forrás: Média Info

Nem titkoltan a közterületi reklámozás fényezése volt a célja annak a szakmai konferenciának, melyet az MKMSZ rendezett csütörtökön a MÜPÁ-ban. Az is kiderült: a médiaügynökségek új szempontrendszer szerint értékelhetik médiaterveiket. Érdekes ambientek is feltűntek a projektor előtt.

Komoly érdeklődés mellett rendezték meg csütörtökön a Magyar Közterületi Média Szövetség (MKMSZ) szakmai konferenciáját, aminek több oka is lehetett: egyrészt a rendezvény ingyenes volt, másrészt pedig a közterület alulreprezentált a médiatípusok közül a konferenciapalettán.

A szervezők ígérete szerint ez a helyzet meg fog változni, hiszen hagyománnyá akarják tenni a szövetség életében a hasonló kezdeményezéseket. A MÜPA egyik termében megrendezett eseményen ráadásul a számos ülőhely ellenére sokan állni kényszerültek, és a rendezvény dicséretére legyen mondva, ez a helyzet az ebéd után is fennmaradt.

A konferencián három fő témáról esett szó, illetve négyről, de a póniról már írtunk sokat, ez volt a legutolsó – még akkor is, ha a múlt heti eseményen Litkai Gergely humorosan summázta a lovacska kissé kínos történetét.

Nem jó úgy, ahogy van

Semmi nem jó úgy, ahogy van, főként a közterületi piac jelenlegi helyzetén, a kommunikációs lánc egyes elemei közötti kapcsolaton, az „out of home – ooh” hirdetési szegmensen kellene változtatni. Erről beszélt legalábbis Bauer Tamás, a Portland optimalizáló ügyvezetője és Jobbágy Tamás, a MEC kutatási divíziójának vezetője.

Előadásukból az derült ki, hogy ma a hirdetők fejében a közterület nem számít elég szexi médiának, ráadásul a kapcsolat a közterületi reklámpiac egyes szereplő között korántsem működik jól. A négy fő szereplő, a hirdető, a kreatívügynökség, a médiaügynökség, illetve a közterületi optimalizáló közötti kapcsolat általában nem integrált, a szereplők izoláltan érintkeznek egymással, ami nem teszi lehetővé a médiatípusban rejlő kreatív lehetőségek hatékony kihasználását. Ehhez hozzájön az a tény is, ami talán nem is csak a közterületre jellemző, hogy a hirdetők először a kreativitásra szánt összegeket vágják le a marketingbüdzsékből.

Pedig van potenciál az out of home hirdetésekben – tette hozzá a két előadó. A konferenciára készített kutatásuk ugyanis azt az eredményt mutatja, hogy az ügyfelek szeretik a közterületet, mert kreatív gondolkodásra sarkalló médiatípusnak tartják, valamint, ha a termék és a hirdetési portfolió jól támogatják egymást, akkor nagyon erős médiatípus tud lenni. Emellett azonban a hirdetők és az ügynökségek nem látják eléggé trendinek a közterületet, ráadásul a felmérésben résztvevők egy része azt is felrótta a közterület hátrányaként, hogy a médiatípusnak egy meglehetősen kétes híre alakult ki, köszönhetően az illegális hirdetőtáblák ügyének.

Bauer és Jobbágy szerint a jelenlegi helyzetből akkor lehet előrelépni, ha a hirdetők és az ügynökségek, valamint az optimalizáló is egy asztalnál ülve dolgozzák ki a kampányok menetét. Azon pedig, hogy a közterület nem elég szexi, leginkább a digitális out of home eszközök elterjedése változtathat, mely az előadók szerint még nyugaton sem öltött komoly méreteket, azonban a jövő egyértelműen az, hogy a közterület váljon a hagyományos három képernyő (televízió, számítógép és mobiltelefon) mellett a negyedik digitális felületté. Ehhez még hozzá kell adódnia a piactisztulásnak, hogy a rossz minőségű vagy tisztázatlan hátterű táblahelyeket elbontják – ez a folyamat egyébként már el is indult, legalábbis Somogyi Miklós MKMSZ elnök szerint.

A második tematika Bauerék felvetését vitte tovább: vagyis hogy a közterületben bőven rejlik kreatív potenciál. Ezt Sallai Ervin, a Café Creative társ-kreatívigazgatója és Spielmann Katalin, a Coca-Cola Magyarország médiaigazgatója igyekeztek bizonyítani. Sallai abszolút kreatívoldalról közelítette meg a kérdést, olyan látványos ambienteket mutatva, mint az idén Cannes-ban is díjazott orrszőrvágó reklám, az élő halakkal való köztéri megjelenés, vagy épp a Lay’s krumplis megoldása.

Spielmann inkább marketinges szemmel, kutatásokkal alátámasztva mutatott be főként hazai termékbevezető kampányokat, mint például a Coke Zero hazai megjelenése, vagy az Enviga zöldtea bevezetése, melyről a kampány idején print lapszámunkban is említést tettünk.

Úgy jó, ahogy van

Harmadik fősodor a kutatás volt a konferencián, amelyet az Ipsos vezető munkatársai, Sterk Péter elnök és Hantosi Bálint, a köztéri kutatások vezetője, egyben az Outdoor Media Audit ügyvezetője prezentáltak. Ezek a kutatások főként azt emelték ki, hogy a köztér jó, de azért igyekeztek azt is részletezni, hogy miért és mi mindenre.

Júliusban a MKMSZ részére vizsgálta meg az Ipsos a közterületi reklámozással kapcsolatos attitűdöket egy online lekérdezés keretében, ahol a 15 év feletti lakosságból választottak ki 800 főt, s a kérdőívekben több szempontból értékeltették a válaszadókkal az egyes médiatípusok reklámjait, valamint külön a közterületi eszközök reklámjait is.

A kutatás eredményének egyik főbb állítása szerint a közterület legnagyobb erőssége, hogy ez a legkevésbé zavaró, tolakodó médiatípus (az emberek a televíziós hirdetéseket gondolják a legtolakodóbb reklámfajtának). További erőssége, hogy az emberek számára a hétköznapi élet részét képezi, ami csökkenti a reklámok elutasítását.

A hátrányok közül kiemelendő a hitelesség hiánya, valamint az, hogy nem ad át megfelelő mennyiségű információt, ezáltal nem segíti elő a döntéshozatalt, hiszen (főként ma még) egy statikus médiatípusról beszélünk, így az információátadás és alapjában véve nehézkesebb, mint az internet vagy a tévé esetében.

Továbbá kiemelkedően a legjobban megjegyezhető hirdetések a televíziós reklámok, amelyet azonban – bár jócskán lemaradva – a közterület követ. A közterületi eszközökön belül az óriásplakát hirdetésekre a legkönnyebb emlékezni. A prezentációkból kiderült az is, hogy a közterületi reklámoknak leginkább az alacsony végzettségűek, az 50 év alattiak és az alacsony társadalmi státuszúak vannak kitéve.

A kutatások egyik legérdekesebb vonulata az úgynevezett Penalty & Reward analízis volt. Ennek lényege, hogy segítségével meghatározható, hogy a több médiában futó kampányok milyen – erősítő illetve gyengítő – hatással vannak egy adott médiatípus eredményeire. A közterületi hirdetések észlelésénél az elemzés például bebizonyította, hogy a tévével való együttműködés elengedhetetlen egy jó kampányhoz, a tévéreklámok sokat adhatnak hozzá a közterületi kampányok észleléséhez, és annál többet is tud ártani, ha nincs tévés támogatás.

A közterületi hirdetések azonosításánál is látszik, hogy a tévéreklámok segítségével sokat javíthat, a segítsége nélkül pedig sokat veszíthet a kampány az azonosítási értékeiből. A kutatás számos hasonló mutató összevetését teszi lehetővé, így szerepel benne az aktivizálásra vonatkozó mérőszám is, melyben leginkább a rádió tud jól együttműködni a közterülettel. A kutatás szerint a közterületi eszközök gyakorlatilag minden más médiatípus főbb mutatóit sikeresen képesek erősíteni.

Újfajta médiatervezés lehetőségének felvetése mindenképp érdekes a jelenlegi modell ismeretében. Reakció és kérdésfelvetés nem volt a kutatás ismertetése után. Kíváncsiak vagyunk, hogy a médiaügynökségek vajon mennyire fogják használni ezt a bizonyára sokkal több munkával és odafigyeléssel járó módszertant.

Szerényi Szabolcs

Forrás: kreatív.online

Frissített globális reklámköltési becslést adott ki a Magna Global, az IPG Mediabrands szervezete. Az előrejelzést egy átfogó modell mentén alakították ki, amely több mint 60 ország adatait tartalmazza az 1999 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan. Becslésük szerint a reklámköltés világszerte 5,4 százalékkel fog növekedni 2011-ben. Ez összesen 412 milliárd amerikai dollárt jelent majd pluszban, árfolyamváltozás nélkül.

Jobb, mint hitték

A várt növekedés meghaladja a Magna által korábban publikált 4,2 százalékos várakozást. A növekedés egyébként idén is meghaladja az előzetes becslést, hiszen az ügynökségi szervezet előbb 5,6 százalékot jósolt, ám jelenleg már 6,9 százalékosra becslik az idei év növekedését.

Az egyes nemzeti piacok között azonban nagy a különbség. A világ legtöbb országában nőni fog a költés, ebben Argentína, India és Kína állnak majd az élen, míg a piacok kisebb része, mint Görögország, Horvátország és Írország ellentétes, csökkenő reklámszektorral küzd.

A hosszú távú növekedési ráták is javultak. A Magna szerint 2016-ig az iparági világszintű átlag éves növekedési ráta 6,3 százalék, ahol az egyes évekre vonatkozó becslések többnyire jelentősen – több mint fél százalékkal – javultak a 2010. júniusban publikált adatokkal szemben.

Forrás:kreatív.online 2010.12.07.